Egyáltalán miért kell bárkinek is műlencsét, vagyis mesterséges szemlencsét választani? Sajnos a kérdés előbb-utóbb szinte mindenkinél aktuálissá válik, mivel a szürkehályog nehezen elkerülhető szembetegség, és jelenleg egyetlen módon, műlencse beültetésével gyógyítható. 

Annyira azért nem kell megijedni, mivel a műtét viszonylag kockázatmentes, viszont a műlencse választásra oda kell figyelni. Jó hír, hogy a műlencsék fejlettsége már olyan szinten jár, hogy esély van arra, hogy jobb lesz a látásunk a beültetett műlencsével, mint az eredetivel. Vannak, akiknél nem alakult még ki a szürkehályog, de mégis megcsináltatják a műtétet, mert így a többi látásprobléma egy része is megoldható, nevezetesen azok, melyek valamilyen leképezési hibából adódnak: rövidlátás, távollátás, asztigmia. Természetesen az egyéb látásproblémákra: zöldhályog, vagy a retina betegségei nem jelent megoldást a műlencse.

De nézzük, milyen szempontokat kell mérlegelni annak, aki szürkehályog-műtét előtt áll, és műlencsét kell választania. A szempontok a következők: 

1) Megfelelő ár.

2) Ne okozzon később valamilyen másodlagos szembetegséget.

3) Minél kisebb vágást kelljen ejteni a szaruhártyán.

4) Minél többféle távolságra lehessen vele fókuszálni a használata során.

Mondanunk sem kell, hogy az összes szempont egyszerre nem érvényesíthető. Választani kell a prioritások közül, hiszen a beültetésre kerülő lencsék ára annál borsosabb, minél “többet tudnak”. Amelyik például többféle távolságra is biztosítja a szemüveg nélküli éles látást, az nyilvánvalóan többe kerül, mint amelyik mellé szükség lesz majd az olvasószemüvegre. A fenti szempontok közötti eligazodás természetesen csak részben a páciens feladata, szerencsére van, akire bizton támaszkodhat: a szemész szakorvos. A műtétet végző orvos el fogja mondani a javaslatait és a lehetőségeket. A szemész szaktudása a műtét elvégzése mellett a lencsetervezés mikéntjében is megjelenik, ezért ebben is számíthat a támogatásra.

A műlencséket górcső alá vetve, technikailag két szempont létezik: az egyik a műlencse anyaga, a másik a fókuszáló képessége. 

A műlencsék anyaga

Régebben merev lencséket ültettek a szemlencse tokjába, ezek anyaga plexi volt. Azóta már sokat fejlődött a technológia, és legtöbbször a lencsét összehajtott állapotban helyezik a tokba egy kb. 2 mm-es vágáson keresztül, és a lencse ott kinyílva felveszi végleges alakját. A mai, korszerű műlencsék anyaga általában magas víztartalmú, bio-kompatibilis akril polimer. Ezen lencsék között is találhatunk hidrofób (víztaszító) és hidrofil (nedvesíthető) felülettel rendelkezőket. A hidrofil felülettel rendelkező lencsék hátránya, hogy a felületükre ez évek múlásával a csarnokvízből gyakrabban rakódnak ki különböző, a látásélességet befolyásoló anyagok, illetve a másodlagos szürkehályog kialakulásának előfordulási gyakorisága is magasabb. Ezért az utóbbi években a hidrofób felületű műlencsék terjedtek el a klinikai használatban. A legkorszerűbb műlencsék anyaga elnyeli az UV sugarakat, így védve a retinát a nap káros sugaraitól. 

Egyfókuszú

Megkülönböztetünk egyfókuszú (monofokális), és többfókuszú (multifokális) lencséket. Az egyfókuszú lencsék egyetlen távolságra biztosítanak éleslátást, legtöbbször úgy vannak beállítva, hogy távolra fókuszálnak, tehát például autóvezetéshez tökéletesek, de ha az illető olvasni szeretne, akkor fel kell hogy vegye az olvasószemüvegét. Az olvasószemüveg, vagy a másodlagos szemüveg kiválasztásával érdemes néhány hetet várni a műlencse beültetése után, hiszen legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy a műlencséhez igazodjon a szem többi része, és a beágyazottsága tökéletes legyen. 

Fontos megjegyezni, hogy bármilyen lencsét is választunk, annak létezik tórikus változata is. A tórikus műlencsék egyik tengelyükben más dioptriaértékűek, mint az arra merőleges tengelyben. Ennek segítségével az asztigmiát is korrigálni lehet a szürkehályog-műtét során, azaz nem csak a szürkehályogot javítjuk a műlencsével, hanem az asztigmiát is. Ez csökkenti a szemüvegfüggést, és olcsóbbá teszi az olvasószemüveg lencséit, mert nem kell drága cilinderes lencsét használni.

 Többfókuszú

A multifokális lencsék manapság három különböző fókusszal is rendelkezhetnek. Ezek nem úgy működnek, mint a hagyományos multifokális szemüvegek, ahol a fejet különböző szögbe döntve különböző fókuszokat lehetett elérni, mivel a szemüveglencse teteje illetve alja eltérő mértékben domború. A multifokális szemlencsék más elven működnek: a lencse törőképessége, vagyis domborúsága gyűrű alakú sávonként változik, ezért a fej döntése nélkül képes egyszerre fókuszálni a távoli, a közepesen távoli, valamint a közeli tárgyakra. Csodát persze ne várjunk: azok a részei a mesterséges lencsének, melyek nem a megfelelő távolságra vannak beállítva valamennyire zavarják majd az éles képet, főleg gyenge fényviszonyok mellett. Ezért azoknak, akik például gyakran - esetleg hivatásszerűen - vezetnek, inkább a távolra optimalizált egyfókuszú lencsét javasolják a szakemberek, mivel az tökéletes képet ad, igaz hogy csak egy zónában. Akiket viszont jobban zavar a szemüvegek cserélgetése - azon túl, hogy visszakapták látásukat, - nekik lehet, hogy igazi megváltás a trifokális műlencse adta kényelem.

Csak Magyarországon évente közel 90 ezer szürkehályog műtétet végeznek. Ez a leggyakoribb műtéti beavatkozás. Azért érdemes pontosan tudni, hogy mire számíthatunk egy ilyen műtét után, mert az időskorúak jelentős hányadánál jelentkezik a szürkehályog, és nagy valószínűséggel mi magunk is átesünk majd ilyen műtéten előbb vagy utóbb.      

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodásával járó szembetegség. Nem vírus vagy más kórokozó miatt jön létre, oka a szemlencsében lévő fehérjék összetapadása, melynek folytán a lencse átlátszósága romlik, hosszabb távon vakságot is okozhat. Gyógyszerrel vagy más egyszerűbb módszerrel nem gyógyítható, kizárólag műtéti úton, melynek során az immár átlátszatlan természetes szemlencsét egy mesterséges lencsére cserélik. Mindez lehet, hogy ijesztően hangzik, ám a fenti statisztikából is látszik, hogy rutineljárásról van szó. Szerencsére a szürkehályog műtét valóban nem számít a kockázatos sebészi beavatkozások közé. Ennek több oka van. 

• Egyik az, hogy rövid ideig tart: mindössze 15-20 perc alatt készen van, és utána a beteg már mehet is haza. 
• Másik ok, hogy nem szükséges altatás hozzá, tehát a beteg éber állapotban éli át a beavatkozást, érzéstelenítő szemcseppekkel oldják meg, hogy a műtét fájdalommentes legyen. 
• Harmadik ok, hogy a bemetszés, ahol az új lencsét behelyezik, nagyon kicsi, mindössze 1-2 milliméteres, ezért nincs szükség varratokra, a metszés magától összetapad.

Hogyan zajlik maga a műtét?

1. Először is egy vizsgálaton esik át a páciens, melynek során megállapítják, hogy alkalmas-e a műtétre, vagyis nincs-e olyan egyéb betegsége, ami miatt nem hajtható végre a műtét. Ha nem áll fönn kizáró ok, akkor kitűzik a műtét napját. 
2. Maga a műtét - mint már említettük - csak negyed óra. Egy fogászati rendelőben tölt ennyit a páciens, ha tömik a fogát. Először megkapja a beteg a szükséges érzéstelenítő cseppeket, mikor azok hatni kezdenek, akkor egy fájdalommentes ultrahangos eljárással feloldják a szemlencsét, majd egy apró vágást ejtenek a szemlencse tokján, és azon keresztül behelyezik az összehajtogatott mesterséges lencsét. Anyagukat tekintve a korszerű műlencsék legtöbbször víztaszító akrilból készülnek. Behelyezés után a lencse viszonylag gyorsan felveszi eredeti alakját, és kész is. 
3. A műtét után még néhány napig előfordulhat fényérzékenység vagy más jellegű irritáció, melyet szemcseppekkel, fájdalomcsillapítókkal kordában lehet tartani, illetve érdemes napszemüveget hordani, hogy csökkentsük a napfény gyulladáskeltő, irritáló hatását. De mindez csak pár napig szokott előfordulni, és nem mindenkinél. 
4. Az utolsó "felvonás" a műtét kapcsán a kontrollvizsgálat, melyen kiderül, hogy minden rendben van-e.

 Milyen lesz a látásunk a műtét után?

A jó hír az, hogy a legtöbb esetben jobb, mint a betegség kialakulása előtti időszakban. Ez azért nem túlzás, mivel a mesterséges lencse megválasztása során a szemorvos figyelembe veheti a páciens egyedi elvárásait, életviteli szokásait, illetve anyagi erőforrásait és ennek megfelelő lencsét ültet be.

A mesterséges lencsében természetesen nem lesznek fénytörési hibák, ezért a műtéten átesett személy meglepve fogja tapasztalni, hogy legalább olyan élesen lát, mint fiatal korában. Léteznek olyan multifokális lencsék, melyek törőképessége, vagyis domborúsága gyűrű alakú sávonként változik, ezért a fej döntése nélkül képes egyszerre fókuszálni a távoli, a közepesen távoli, valamint a közeli tárgyakra. Ezek ára természetesen borsosabb az egyfókuszú lencséknél. Az egyszerűbb lencsék nem képesek változtatni a fókusztávolságukat, ezért vagy közelre, vagy távolra, vagy valamilyen közepes távolságra lát majd szuper élesen az illető, és a többi távolságra kiegészítő szemüveget kell majd viselnie. Legtöbbször távollátó lencsét ültetnek be, így az olvasáshoz kell csak majd szemüveg. 

Köztes megoldásként az egyik szembe távollátó lencsét, a másikba közelre látó lencsét ültetnek, és az ember agya megtanulja kihasználni a helyzetet, és mindkét távolságban éles képet érzékel majd. Ilyenkor csak a térlátással lehetnek gondok, de a helyzet még mindig nagyságrendekkel jobb lesz, mint a homályos lencsével, vagy egy átlagos időskori szemlencsével. 

Világszerte közel 10 millió szürkehályog műtétet végeznek el évente, ebből csak Európában 4-5 milliót, Magyarországon közel 90 ezret, ráadásul hazánkban ez a leggyakoribb műtét típus. Miért épp ez vezeti a listát?

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodásával járó szembetegség, mely elsősorban az időseket érinti. Nagyon lassan, fájdalommentesen alakul ki, szinte észrevétlenül. Gyógyítani egyedül a szemlencse műtéti eltávolításával, majd mesterséges lencse beültetésével lehet. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az idős emberek jelentős hányadát érinti ez a betegség: míg az 50-60 év közöttieknek "csak" 10-12%-át, addig a 75 év felettieknek közel a felét. 

Ezek az adatok már ha teljesen nem is, de részben megmagyarázzák a fenti kérdést, miért a szürkehályog-műtétből végzik a legtöbbet világszerte? Mivel a betegség - szó szerint - szinte mindenkit elér, ezért nem meglepő, hogy sok embert kezelnek vele. 

Természetesen nem végeznének ennyi szürkehályog-műtétet, ha a műtéti eljárás nagyon kockázatos, bonyolult és veszélyes lenne. A dereka és a térde is sok embernek fáj, mégsem ültetnek be milliószám térdprotéziseket. Szerencsére a szürkehályog-műtét rutin eljárásnak számít, szinte ambuláns módon megoldható. Ultrahanggal feloldják az eredeti szemlencsét, majd nyitnak egy milliméteres nyílást a lencse tokján, ahol behelyezik az új lencsét. Mindez 15 percet vesz igénybe. A nyílást még varrni sem kell, mivel annyira kicsi, hogy a lencsetok szövete magától összetapad. Érdekesség, hogy a szürkehályogot már az egyiptomiak és a babiloniak is műtéti úton kezelték, noha biztosan nem ultrahanggal, és a műtéti statisztikákról sem maradtak fenn adatok...

A sok is kevés...

Meglepő tény, hogy hiába végeznek ennyi szürkehályog-műtétet a világban, ez még mindig kevés a szükségeshez képest. Sajnos nagyon sokan kezeletlenül hagyják a már kialakult vagy kialakulófélben lévő szürkehályogot, ami vaksághoz vezethet. Világszerte a vaksághoz vezető leggyakoribb ok még ma is a szürkehályog. Ez elsősorban a harmadik világ országaiban jellemző, ahol az embereknek vagy nincs lehetőségük megfelelő ellátásra, vagy a tudatlanságuk miatt nem élnek vele. Sajnos Európában is, és Magyarországon is sokan elhanyagolják a kezdődő szürkehályog tüneteit, és noha minden lehetőségük megvan a kezelésére, mégsem élnek vele, mivel tartanak minden orvosi beavatkozástól, ami a szemüket érinti. 

Nem csak pénzkérdés

Mivel az utóbbi évtizedekben a jóléti társadalmakban jelentősen megnőtt a várható élettartam, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az ember az élete utolsó 10-20, vagy akár 30 évét milyen életminőségben éli. Ebből is következik, hogy érezhetően megnőtt az igény arra, hogy az ember életének befejező életszakaszát minőségi módon élje meg. Ennek egyik - ha nem a legfontosabb tényezője a testi egészség, melynek alapvető eleme a jó és biztonságos látás, a biztos tájékozódás. Mondhatjuk, hogy ha valaki aktívan szeretné eltölteni a nyugdíjas éveit, akkor az egészségmegőrzésre költött összegekre nem felesleges pénzkidobásként, hanem fontos befektetésként kell tekintenie, melyek egy boldogabb jövőt alapoznak meg.

A szürkehályog gyógyítása ma már rutineljárásnak számít. Nem igényel huzamosabb klinikai tartózkodást, ennek ellenére fontos, hogy a páciens néhány praktikus szempontot figyelembe vegyen a műtét előtt.

Maga a műtét egy fájdalommentes, gyors eljárás, melynek során az elhomályosodott szemlencsét feloldják, majd egy néhány milliméteres vágást ejtve a szemlencse tokján a helyére egy új, mesterséges szemlencsét illesztenek. A vágás magától összetapad, varrásra sincs szükség, a pácienst nem kell altatni, csak szemcseppes érzéstelenítést alkalmaznak, injekcióra sincs szükség.

Az egész procedúra általában 15 perc. Ahhoz, hogy ez ennyire egyszerűen hangozhasson, természetesen évtizedes tapasztalat és magas technológiai fejlettség szükséges. Az eredmény éles látás, és rendkívül alacsony kockázat.  Ebből következik, hogy a szürkehályog műtét előtt álló páciensnek alig van tennivalója. Nézzük, mi az a néhány lépés, amellyel megkönnyítheti az orvosok munkáját és saját helyzetét?

1) Alapos tájékozódás

A szürkehályog műtétet egy mindenre kiterjedő vizsgálat előzi meg, melynek során természetesen teljes tájékoztatást kap a műtét előtt álló beteg a műtét és az azt megelőző időszak minden vonatkozásáról. Ezt az első kézből kapott hiteles tájékoztatást nem pótolhatja semmilyen internetes fórum, blog vagy honlap, ám mégis érdemes átböngészni a fellelhető információkat, hogy a vizsgálat során az orvos által elmondottak ne jelentsenek teljes újdonságot, valamint a beteg kész kérdésekkel érkezzen, ha maradtak számára nem teljesen világos pontjai folyamatnak. Az orvos tájékozódását pedig azzal segíthetjük, ha magunkkal visszük az összes szemészeti leletünket.

2) Melyik szemlencsét válasszam?

Az alapos tájékozódás legfontosabb része kiválasztani a legmegfelelőbb mesterséges lencsét, melyet a műtét során majd beültetnek. Ez pénzügyi kérdés elsősorban, hiszen léteznek jobb, és még jobb lencsék, de a jobbak nem meglepő módon többe kerülnek. A döntésben a pénzügyi szempontok mellett figyelembe kell venni a páciens életmódját, foglalkozását is, hiszen vannak olyan élethelyzetek, melyek igénylik a minél jobb lencsét, ezért érdemes többet áldozni rá, míg vannak olyan élethelyzetek, foglalkozások, melyek több kompromisszumot bírnak el. A legalapvetőbb és leginkább zsebbe nyúlós kérdés az, hogy kíván-e szemüveget viselni a páciens a műtét után. Ha nem, akkor a legjobb (legdrágább) lencsét kell választani...

3) Semmi smink, semmi kávé

Egy valóban praktikus tanács hölgyeknek: sem a műtét előtti vizsgálatra, sem a műtétre nem szabad sminkben érkezni. Kerülni kell minden kozmetikumot, mely bármilyen formában belekerülhet a szembe! A kozmetikumok kerülésén túl a műtét előtt ne igyon kávét, alkoholt, csak könnyű reggelit fogyasszon, rendszeresen szedett gyógyszereit vegye be, tehát semmi olyan ne történjen, ami megzavarja a szervezet szokásos működését!

4) Kontaktlencse

A kontaktlencsét viselőkre vonatkozik csak, hogy már a műtét előtti vizsgálatot megelőzően se viseljék kontaktlencséjüket néhány hétig, és a műtét előtt sem, hogy a szem felszíne a maga természetes állapotában mutatkozzon meg a vizsgálatot végző orvos előtt, és nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy a páciens alkalmas-e a műtétre? A műtét előtt a kontaktlencse viselése részben azért sem ajánlott, mert a kontaktlencse fokozza a fertőzésveszélyt.

5) Segítő személy

A szürkehályog műtét után a páciens szabadon sétálhat, saját lábán hagyja el a műtőt, ám mégis jó, ha van mellette valaki, aki segít bármiben, de legalább abban, hogy hazaviszi a műtét után. A műtét után a teljes gyógyulás kb. egy hónapot vesz igénybe. Ezalatt a látás rohamosan javul ugyan, de előfordulhat idegentest érzés, viszketés, vagy apróbb eltérés a tökéletes látáshoz képest. Ilyenkor sem árt, ha van mellettünk valaki, de ha nincs is folyamatosan ott egy segítő, mégis érdemes felkészülni erre az átmeneti időszakra legalább olyan szinten, hogy tudjuk, mit szabad önállóan csinálni, és mit nem, milyen helyekre szabad elmenni, és hová nem. Például kerülni kell a poros helyeket, nem szabad intenzív fizikai munkát végezni, úszni, hajlongani. 

Láthatjuk tehát, hogy a beteg részéről nem igényel különösebb felkészülést a szürkehályog műtét, és szerencse, hogy ennél a műtéti eljárásnál a kockázat rendkívül alacsony,

Ne feledjük, hogy mint minden fontos beavatkozás, ez is komoly lelki terhet jelenthet akkor, ha az ember idős és kiszolgáltatott. Erről a szemklinikák dolgozói tudnak, és tiszteletben tartják a páciensek érzéseit.

Tudta, hogy Bach, a legendás zeneszerző szürkehályog miatt veszítette el a látását? A 18. században persze még nem voltak olyan fejlettek a műtéti eljárások, mint ma. De mi is az a szürkehályog? Még ma is nehezen kezelhető? Tényleg megvakulhatunk tőle? Sok a kérdés, de a válaszokat kevesen ismerik, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Először is tisztázzuk azt, pontosan mi a szürkehályog. A riasztó elnevezés a szemlencse maradandó elhomályosulását takarja. A szürkehályog, másik nevén cataracta görög eredetű szó, és fehér vízesést jelent. Ez a szembetegség valóban olyan függönyszerűséget von a látás útjába, amitől úgy érezhetjük, vízesésen próbálunk átnézni. Minél homályosabb a szemlencse, annál nehezebben jut rajta át a fény, azaz egyre jobban romlik a látásélesség, sőt még a színlátás is módosulhat.

Mik a szürkehályog tünetei?

• foltos vagy homályos látás
• a látásélesség romlása
• szürkületben fokozottan romló látásélesség
• sötétben a fényforrások körüli fényudvar észlelése
• erős fény hatására jelentkező káprázás
• kettőslátás
• egyre gyakrabban válik szükségessé a szemüveg-, kontaktlencse-váltás
• színek hatásának megváltozása

Mitől alakulhat ki szürkehályog? 

A szürkehályog kialakulása sajnos szinte természetesnek mondható folyamat, hiszen együtt jár a szem öregedésével. Viszont nemcsak idős, hanem fiatalabb korban is megjelenhet a szürkehályog különböző betegségek (pl. cukorbetegség), gyógyszerhatások vagy sérülések következményeként. A szürkehályog problémája akár a csecsemőket is érintheti – ilyen esetekben veleszületett szürkehályogról beszélünk.

A 21. századi szürkehályoggal küzdők is ugyanúgy megvakulhatnak, mint Bach? 

Megfelelő kezelés hiányában igen, még most is vakságot okozhat a szürkehályog. Persze ma már a technológiai és az orvostudományi fejlődésnek hála rutinműtétnek számít a szürkehályog „gyógyítása”. Nem érdemes elodázni a döntést, hiszen a szürkehályog miatt teljesen beszürkül, -sárgul vagy -barnul az érzékelt világ, és még a legszínesebb butik és vadvirágokkal teli rét is szinte monokrómmá válhat.

Pontosan hogy gyógyítják a szürkehályogot?

A szürkehályog gyógyszerrel nem javítható, de létezik egy tökéletes eredményt biztosító eljárás. A műtét során eltávolítják az elszürkült szemlencsét, amit aztán egy speciális lencsével helyettesítenek. A legkorszerűbb, amerikai (de itthon is alkalmazott) technológiával végzett műtéttel lényegesen kisebb sebnyílás keletkezik, mint a hagyományos szürkehályog műtét esetében. (A sebnyílás az az apró kis „bevágás”, amin keresztül kicserélik a lencsét.) Aki ezt a módszert választja, az akár még a műtét napján hazamehet, ugyanis a pár milliméteres sebek rendkívül gyorsan, maguktól összetapadnak, és még csak altatásra sincs szükség a beavatkozáshoz.

Akinél szürkehályogot állapítottak meg, és már alig lát, de kezelteti a szemét, akár teljesen visszanyerheti a látásélességét és a színlátását. Bachnak nem volt túl sok lehetősége, de nekünk már van, és a szürkehályogot nagyon komolyan kell venni!

forrás, további infó:

http://www.szurkehalyog.hu/

http://www.focusmed.hu

A netes információtengerben gyakran botlunk tévhitekbe, tévedésekbe. Különösen ártalmas lehet ez, ha egészségügyi kérdésekről van szó. A legtöbb ember hajlamos arra, hogy az ilyen-olyan tünetek megjelenésekor egyből nekiessen az áltudományos forrásoknak. Mielőtt Ön is hasonló hibába esne a látásproblémák felfedezésekor (és elmúlt 50 éves), olvassa el az 5 leggyakoribb tévhitet a szürkehályogról.

1. „A szürkehályognak csak a neve szürke, nem okoz károkat a színlátásban”

A szürkehályog (cataracta) a szemlencse elszürkülését jelenti. Ha a szemlencse elszürkül, sajnos a világ is szükségszerűen kifakul, és olyanná válik, mintha egy vízesésen át látnánk mindent. Tehát sajnos téved az, aki azt hiszi, ennek a szembetegségnek csak a neve „szürke”. Mindennek tetejébe ha az ember nem foglalkozik a hályoggal, akkor végső soron akár a látása elvesztéséhez is vezethet.

2. „Gyógyszerrel, szemüveggel, kontaktlencsével is korrigálható a szürkehályog okozta látásromlás”

Erre a felvetésre is nemet kell mondanunk, mert a fenti állítás hatalmas tévedés. Sajnos azon a homályos látáson, amit szürkehályog okoz, nem segít a szemüveg, és gyógyszerekkel sem kezelhető a probléma. Egyedül a szemlencse kicserélése jelent megoldást. Ez természetesen szemműtétet jelent, de jó hír, hogy a modern műlencsékkel teljesen visszaállítható a hályog előtti látásélesség. Esetenként még annál jobb is!

3. „Nem is érint mindenkit a szürkehályog”

A szomorú igazság az, hogy az életkora előrehaladtával mindenki értintett lehet. Bárkinek lehet szürkehályogos a szeme. Évente közel 40 millió szürkehályog műtétet végeznek el világszerte. Minél idősebb az ember, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulásának – aki dohányzik, az még rá is segít egy kicsit. Sajnos kísérője lehet a szürkehályog a cukorbetegségnek és az immunrendszer legyengülésével járó betegségeknek.

4. „Fájdalmas beavatkozás a szemlencse cseréje”

A legtöbb ember nem szereti, ha a szeme közelében matatnak, pláne azt nem, amikor benne, azaz műtétre kerül a sor. Szerencsére ma már a szürkehályog műtét fájdalommentes, sőt altatás és injekció nélkül is elvégezhető a beavatkozás, szemcseppes érzéstelenítéssel. Tehát bár ijesztőnek tűnhet, nem fáj és hát úja látni jó!!

5. „Érdemes addig várni, amíg nem zavar nagyon”

Tegyen fel magának egy kérdést. Hogy érezné magát, ha a nyári napsütésben is olyan színeket látna, mint a legzordabb fakó, téli szürkeségben? Megspékelve persze egy nagy adag homályossággal és bizonytalansággal. Ugye ezek nem túl jó kilátások? Ha elkezdi tapasztalni a tüneteket, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, hisz a szürkehályog a kezdeti szakaszban is műthető, sőt ilyen esetben a beteg már akár aznap élesen láthat, olvashat, tévézhet. Meg hát nyilván senki sem szeretné megvárni azt, hogy teljesen elszürküljön a látása.

források:

www.szurkehalyog.hu, www.focusmed.hu, www.webbeteg.hu, www.haziapatika.hu

A szürkehályog nevű súlyos szembetegség többféle formában tudja megtámadni a szemünket! Nézzük, mik a tények? Hányféle irányból támadhat, és mit lehet ellene tenni? Annyit már előre elárulunk, hogy az idő fokozott előrehaladtával előbb-utóbb találkozhatunk valamelyik típusával.

A szürkehályog olyan szembetegség, melynek során a szemlencse elhomályosodik. Gyógyszerekkel nem gyógyítható a betegség, kizárólag műtéti úton a szemlencse eltávolításával, és mesterséges szemlencse beültetésével. Mindez nem túl jól hangzik, ráadásul az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a szürkehályog kialakulásának a valószínűsége, tehát szinte mindenkit elér, főleg ha az illető sokáig él. Két jó hír viszont, hogy egyrészt egészséges életmóddal elodázható a baj, másrészt a műtéti segítség rutineljárásnak tekinthető, tehát nem kell megijedni, ha beüt a baj.

A képet árnyalja, hogy nem csak egyféle szürkehályog létezik, tehát ha az egyik nem érint bennünket, még ott lehet a másik. Nézzük, hányféle fajtája van a szürkehályognak, és melyiket mi okozza?

1) Korral járó 

A leggyakoribb fajtája a szürkehályognak idős korban alakul ki, az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. Oka a szemlencse folyékony közegében oldott fehérjék összekapcsolódása, melynek kapcsán átlátszatlan, a fény útját befolyásoló akadályok képződnek, ezek okozzák a homályos látást. Kialakulásának pontos folyamata még nem feltárt, de biztos, hogy az aktív, egészséges életmód rontja a hályog esélyeit. 

A korral járó szürkehályogon belül is megkülönböztetünk három altípust. 

a) Kemény szürkehályog: Ebben az  esetében a fokozatosan elkeményedő lencse jellemző, sárgás színezetű lesz. Jellemző rá, hogy a távolra látás képessége vész el hamarabb, a közelre látás sokáig megmarad. Az ilyen betegek elhagyják korábbi olvasószemüvegüket, mintha „második látás” alakulna ki. De ez sajnos nem teljesen örömhír.

b) Kérgi szürkehályog: Ennél a típusnál a homályok elsősorban a lencse széli részein jelennek meg. Ez az a fajta, melyre nagyon jellemző a fényforrások (utcai lámpák, autó stb.) körül megjelenő csillogó udvar.

c) Hátulsó, tok alatti szürkehályog: Ez elsősorban valamivel fiatalabb korú pácienseknél fordul elő. A leggyakoribb tünet a káprázás, ill. gyenge látás jó fényviszonyok ellenére. Sok esetben alakul ki trauma hatására, ill. szteroid típusú gyógyszerek szedésének, vagy sugárzás hatásának következményeként.

2) Traumás eredetű szürkehályog

Ilyen esetben sérülés miatt, fizikai erőbehatásra kialakult szürkehályogról beszélünk. Ezek lehetnek ionizáló sugárzások, elektromos, kémiai behatások, ill. betegségek, (mint pl. cukorbetegség). Azonnal a behatás után, de akár évek múlva is kialakulhatnak a következmények.

3) Veleszületett szürkehályog

Ilyenkor a lencsehomály már születéskor jelen van. Sokszor olyan fejlődési rendellenesség okozza, amely a szem egyéb részeit is érintheti.  A hályog elhelyezkedésétől és méretétől függően előfordulhat, hogy nem okoz jelentős látásromlást, és csak véletlenszerűen derül ki szemészeti vizsgálat alkalmával, néha viszont jól érzékelhető tompalátást okozhat. Fontos a korai felismerés, a szürkehályog műtéttel történő eltávolítása akár már a születés utáni első három hónapban is lehetséges.

4) Másodlagosan kialakuló szürkehályog

A szürkehályog műtéti megoldásánál a sebész a szemlencse belső részét távolítja el. A lencse tokja megmarad, és ez szolgál a beültetett műlencse tartójául. Sajnos ez a lencsetok is homályossá tud válni, és így zavarhatja látást. Ez a homályképződés másodlagos szürkehályog néven ismert, mivel kialakulása összefüggésben van az első hályogműtéttel. A jelenség hónapokkal, esetleg évekkel a műtét után alakul ki, általában mindkét szemet érinti. Ha látásromlást okoz, egy speciális lézerrel, ún. YAG-lézerrel ez a hártya átlyukasztható, és a látás ismét tiszta lesz.  A beavatkozás néhány percet vesz csak igénybe, és teljesen fájdalommentes, nem igényel újabb műtétet.

Láthatjuk, hogy szemünk, azon belül is a lencse számtalan veszélynek van kitéve. Azon túl, hogy vigyázunk a szemünkre, és egészségesen élünk, annyival tartozunk még magunknak, hogy ha bármilyen látásromlást tapasztalunk, akkor orvoshoz fordulunk, hiszen létezik megoldás a legtöbb látásproblémára. Ez nem csak magunk miatt fontos, de az élesen látó ember embertársait is kisebb valószínűséggel sodorja veszélybe, míg a kezeletlen látásproblémával másokat életét is kockáztatjuk főleg közlekedés közben.

A tudomány fejlődésével újabb és újabb megoldások látnak napvilágot az orvoslásban is. Ez természetes, de gondolta volna, hogy a szürkehályog műtétek története évszázadokra nyúlik vissza? Elmeséljük a történetet.

Mondhatni Ádámtól és Évától indulunk, de azért mégsem olyan régről. “Csupán” az ókorig kell visszautaznunk, hogy megtaláljuk a szürkehályog műtétek ősét. Mielőtt azonban beszállnánk a képzeletbeli időgépünkbe, nézzük meg, pontosan mi is az a szürkehályog.

A szürkehályog a szemlencse maradandó elhomályosulása, amely általában idősebb korban jelentkezik. Kialakulhat viszont az életkortól függetlenül is, például sérülésből eredően, születési rendellenességként, illetve fizikai vagy kémiai behatás eredményeként is. A betegségnek pedig nemcsak a neve elborzasztó, hanem a következményei is, ugyanis a szürkehályog - megfelelő kezelés hiányában - vaksághoz vezet.

Az ókoriak persze nem így fogalmazták meg, a régi görögök inkább a tünetek alapján határozták meg ezt a szembetegséget. Tőlük származik a szürkehályog orvosi szaknyelvben ma is használt neve, a cataracta, amely fehér vízesést jelent. Így ragadták meg az akkoriak a betegség legfőbb tünetét, a homályos látást, amelyre találó metafora a vízfüggönyön keresztül való szemlélődés.

A legelső szürkehályog műtétet, amely a teljes vakságot volt hivatott megelőzni, az ókori Egyiptomban végezték el.  A “műtét” során egy apró bronztűvel betolták a szemlencsét a szemgolyó belsejébe. Barbár megoldásnak hangzik, és az is volt, de ha a páciens túlélte, megállt a hályog miatti látásromlása, azaz nem vakult meg.

A szürkehályog műtétek következő állomása a 18. század. Egy brit orvos, Samuel Sharp az 1700-as években már a szemlencse (és az azt körülvevő tok) eltávolításával gyógyította a betegséget. Azonban a szemen ejtett bemetszés elég nagy, 6-8 mm hosszú volt, és az esetek egy részében veszélyes szövődményekkel is járt (pl. gyulladás, ideghártya-leválás).

Mindeközben a francia XV. Lajos királyi sebésze, Jaques Daviel már kifinomultabban, a tok meghagyásával kezelte a betegséget. Ez azért számít nagy előrelépésnek, mert csökkentette a már említett kockázatokat, illetve tekinthetjük ezt az eljárást a jelenleg alkalmazott kezelések alapjának is.

Az eltávolított lencse pótlásának megoldására viszont egészen a 20. századig kellett várni. Műlencséket először a II. világháború után ültettek be, miután rájöttek, hogy a plexi műlencse nem vált ki idegentest-reakciót a szemben.

A következő nagy fordulat 1967-ben következett be, amikor is Charles Kelman amerikai szemsebész a fogkőzúzó alapötletét követve új technikával kezdte gyógyítani a szürkehályogot. Az új eljárás során egy a korábbiaknál sokkal kisebb, 2-3 mm-es sebet ejtve, ultrahang-készülékkel szétzúzzák és kiszippantják a beteg lencsét, aztán az épen maradt tokba helyezik be a műlencsét. A seb méretének csökkentésével Kelman minimalizálta a kockázatot, és lerövidítette a felépülési időt.

Innentől az eljárás lényege nemigen változott, viszont az apró bemetszés új műlencsék kifejlesztését tette szükségessé. Így alkották meg az összehajtható lencsét, amely átfér az apró “lyukon”, majd a helyére kerülve kinyílik.

A szürkehályog műtét ma már fájdalommentes rutineljárás és nagyon sok embert mentett meg a vakságtól. 

Forrás: www.szurkehalyog.hu, www.pharmaonline.hu, cataracta.blog.hu.

Vannak dolgok, amiket nagyon szeretnénk megúszni ebben az életben. Ilyen a gyökérkezelés, a koccanás, az iratok elvesztése, és sok-sok kellemetlen dolog mellett ilyen a szürkehályog is.  De vajon  elkerülhetjük  valahogyan a szemlencse elszürkülését? Utánajártunk.

A szürkehályog napjainkban népbetegségnek számít. A szürkehályog (cataracta) a szemlencse olyan mértékű elhomályosodását, elszürkülését jelenti, ami már akadályozza, hogy éles képet lássunk. A 65-75 éves népesség 50%-a, a 75 év felettieknek pedig közel 70%-a szenved tőle.

Mitől alakul ki?

Az egyoldalú – antioxidánsokban szegény – étrend, a cukorbetegség, a szemet ért mechanikai behatások vagy a túl erős napfényterhelés elősegíthetik a betegség kialakulását. Ám ha a felsoroltak közül egyik sem igaz önre, sajnosakkor is elérheti a szürkehályog, ugyanis ez a szembetegség a korral is együtt jár. Mint ahogy minden testrészünk és szervünk öregszik, úgy a szemünk is elhasználódik. Amellett, hogy a szem folyamatosan veszít a rugalmasságából és emiatt egyre rosszabbul látunk közelre, idővel a szemlencse is beszürkülhet. Ez pedig előbb-utóbb valószínűleg mindenkit utolér, a kérdés már csak az, ki mit kezd a kialakult helyzettel.

Mik a tünetek?

Ha azt tapasztalja, hogy folyamatosan romlik a látása, egyre erősebb fényű lámpára van szüksége olvasáskor, elméri a távolságokat, tehát romlik a térlátása, egyre rosszabbul lát éjszaka, vagy mindig koszosnak érzi a szemüvegét, hiába törli meg azt, akkor könnyen lehet, hogy szürkehályoggal küzd. Ilyen tünetek észlelésekor feltétlenül forduljon szemész szakorvosához!

Kezelhető?

Régen ezt a betegséget gyógyíthatatlannak tartották - de szerencsére ma már tudjuk, hogy nem az. Bár megelőzni vagy gyógyszeresen kezelni nem lehet, műteni igen. Egyedüli megoldást az elszürkült szemlencse eltávolítása, és korszerű, szövetbarát műlencsével való helyettesítése jelent. Műtét nélkül azonban a szürkehályog minden esetben vaksághoz vezet. Eleinte csak a fenti tüneteket észleli, aztán lassan kifakulnak a világ színei, míg végül beáll a teljes vakság. A műtét azonban ma már, akár egynapos sebészet keretein belül elvégezhető rutineljárás (link a szurkehalyog.hu-ra) , és külön előny, hogy egyúttal a fénytörési hibákat is korrigálják, tehát a műtét után nem feltétlenül lesz szükség szemüvegre.

Megúszható tehát a szürkehályog?

A fentiek értelmében  nemigen úszható meg a szürkehályog kialakulása, s sajnos nincs megelőzési módszere sem, azonban a biztonságos és fájdalommentes szürkehályog műtét akár önnek is visszaadhatja a színérzékelés és az éles látás élményét, ha szürkehályoggal küzd.

A szürkehályog nevében hordozza a kialakuló problémát: elszürkül a világ. Már a szó is borzasztó, viszont sajnos mindenféle túlzás nélkül állítható, hogy a szürkehályoggal küzdők számára valóban kifakulnak a színek – és ez nem is az egyetlen probléma. Íme a szürkehályog 9 leggyakoribb tünete.

Műtét előtt és utána

Először is tisztázzuk, mi az a szürkehályog. Az egészséges szemlencse külső tokja teljesen átlátszó, belsejét pedig tiszta, gélszerű anyag tölti ki. Ha viszont ez a gél homályossá válik, akkor beszélünk szürkehályogról. A homályos lencsébe érkező fénysugarak ilyenkor megtörnek, előbb-utóbb pedig át sem jutnak a szemlencsén. Mutatjuk a leggyakoribb tüneteket, amelyek jelzik, ha kialakulóban van a hályog.

1. Esti fényforrások körül fényudvar észlelése

Filmekben gyakran használt eszköz a drámai hatás fokozására a lámpák körüli fényudvar megjelenítése és felerősítése. Nos, ha Ön ilyet nemcsak filmeken lát, hanem minden este, az már jelzésértékű.

2. A látásélesség romlása, elmosódott vagy sárgás kép

A látásélesség romlását nem feltétlen kötjük össze azonnal a szürkehályoggal, viszont ha elmosódik a látott kép vagy sárgássá válik, akkor felmerülhet a szürkehályog gyanúja.

3. Egyre gyakoribb szemüveg- vagy kontaktlencse-váltás

Ajánlott évente meglátogatni a szemészünket és lecserélni a szemüveget/kontaktlencsét, amikor szükséges, de ha ez a csere túl gyakran lesz indokolt, az jelezhet kialakuló szürkehályogot.

4. Szürkületben fokozottan romló látásélesség

A szürkehályog jellemzője, hogy az amúgy is homályosodó szemlencsénkkel szürkületben különösen rosszul látunk.

5. Napsugár vagy erős fény hatására jelentkező káprázás

Ha napba nézünk, káprázik a szemünk, azonban az nem normális, ha napsugár vagy erős fény hatására gyakran tapasztalunk káprázást.

6. A szemüveg levételével megjelenő tisztább látás

Az elhomályosodó szemlencse előtti plusz lencse (szemüveg) kiiktatásával, azaz levételével bekövetkező valamivel tisztább látás is figyelmeztethet a szürkehályogra.ű

7. A színek hatásának megváltozása

Ahogy azt már írtuk, a szürkehályoggal elveszítjük a színeket. Egyre fakóbbnak, szürkébbnek tetszik a világ, és ha hagyjuk, akár teljesen el is sötétülhet.

8. Kettőslátás egyre gyakoribb előfordulása

A kettőslátást alapvetően nem tartjuk normálisnak, és ha Önnel ez gyakran fordul elő, azonnal kérjen időpontot szemészéhez (is)!

9. Foltos vagy homályos látás észlelése

Ha elkezd foltokat vagy foltokban látni, és érzékelhetően homályosabbá válik a látása, esetleg úgy érzi, mintha egy vízcseppen nézne keresztül, gondolni kell arra is, hogy esetleg szürkehályoggal küzd.

Mivel a szürkehályog akár vaksághoz is vezethet, ne várja meg, amíg a tünetek mindegyikét észreveszi, forduljon mihamarabb szakemberhez, ugyanis a betegség csak műtéti úton gyógyítható!

Forrás:

www.focusmed.hu

www.szurkehalyog.hu