Sokan azért tartanak a szürkehályog műtéttől, mert nem tudják, mi lesz utána. Vajon élesebben látnak majd? Valóban élénkebbek lesznek a színek? Előfordulhat, hogy a műtét ellenére nem változik semmi? Elmondjuk, hogyan fog látni a műtét után!

A szürkehályogot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tünetei nem engedik, hogy az ember ne foglalkozzon a problémával. Ha foltos vagy homályos a látása, romlik a látásélessége (szürkületben különösen), erős fényben káprázik a szeme, esetleg kettőslátás jelentkezik, megváltoznak a színhatások és egyre gyakrabban válik szükségessé a szemüveg vagy a kontaktlencse cseréje, akkor bizony nagy az esélye, hogy szürkehályoggal van dolga.

Ugye, borzasztó, ha kifakul a világ? Aki szeretné visszakapni a látás teljes élményét, az a szürkehályog műtétet választja. Hogy mi változik a műtét következményeképp? Máris soroljuk.

A Focus Medicalban a műtét után az operált szemre védelem kerül, hogy még csak véletlenül se érje semmilyen sérülés. Aznap mindenképpen javasolt a pihenés. Másnap az ellenőrző vizsgálaton a kötést eltávolítják, s ha mindent rendben talál az orvos, indulhat is haza. Meglepőnek tűnhet, de már a hazafele tartó úton érzékelni fogja a változást. Nemcsak a színek térnek vissza az életébe, hanem az éles látás is. Ez azért van, mert a modern műlencsékkel a fénytörési hibákat is képesek korrigálni – tehát a szürkehályog műtét után – bizonyos műlencsék esetében – a távollátáshoz nem lesz szüksége sem szemüvegre, sem kontaktlencsére. A tapasztalatok szerint a távollátóknak a közeli látásélessége is javulhat, így az olvasószemüveg dioptriája is csökken. A legjobb hír pedig az, hogy már vannak olyan műlencsék, amikkel közelre és távolra is élesen lehet látni.

Mikorra lesz teljes a gyógyulás?

Már a műtétet követő első napon tapasztalni fogja látásának javulását, élesebbek lesznek a körvonalak és színgazdagabban fog látni. Egy hét múlva kell visszamennie kontrollra, ekkor már újra magabiztosan fog közlekedni, és ismerősei arcvonásait távolról is fel fogja ismerni. A következő ellenőrzésre egy hónap elteltével kerül sor, akkora várható a teljes gyógyulás. Egy műtéttel és egy hónap gyógyulással tehát visszakapja éles látását, a színeket, megszűnnek a szürkehályog rémes tünetei, és egy régi-új világ nyílik ki Ön előtt.

forrás:

https://www.focusmed.hu

www.szurkehalyog.hu

Az időskori látásromlás egyik oka a szürkehályog is lehet, ezért nem árt ezzel az elterjedt szembetegséggel kapcsolatban minél tájékozottabbnak lenni. 

Infografikánk bemutatja a betegség jellemzőit, fényt derítünk annak élettani hátterére, de tovább böngészve azt is kiolvashatjuk belőle, hogy milyen életmódbeli jellemzők segítik elő annak kialakulását. 

A betegség gyógyításának csak egyetlen, végleges megoldása van, mégis érdemes ezen a részen is átfutni, főleg manapság, amikor az interneten szinte naponta bukkannak fel olyan, minden szempontból megalapozatlan "módszerek", melyek teljesen hatástalanok a szürkehályog kezelésével kapcsolatban.

A szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegség. Főleg idős korban jelentkezik, és szinte mindenkit elér egy bizonyos kor fölött. Kialakulásának oka pontosan nem ismert, több tényező játszik benne szerepet.

A fiatalok számára mintha nem is léteznének az idős kori egészségügyi problémák, pedig ha tudnák, hogy mostani életvitelükkel alapozzák meg későbbi életminőségüket, akkor biztosan jobban odafigyelnének egy-két dologra. A jóléti társadalmakban a várható életkor növekedésével szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy életünk meghatározó részét idősként fogjuk leélni, és egyáltalán nem mindegy, hogy ez az időszak milyen életminőségben telik. A szürkehályog ebből a szempontból lényeges tényező, mivel valós veszélyt jelent a népesség egy tetemes hányadára. A 65 év felettieknek közel negyedét érinti, míg a 75 év felettieknél már kb. 40% ez az arány.

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodásával járó szembetegség. Oka a szemlencse anyagában oldott fehérjék kicsapódása, ennek pontos biokémiai mechanizmusa kevéssé ismert. Fájdalommentes. Szinte észrevétlenül, évek alatt alakul ki, és végül teljes látásvesztéshez vezet. A szürkehályog egyetlen gyógyítási módja a műtét, mely alkalmával a szemlencse műlencsére való csereje történik, minimális kockázattal. Nézzük meg, milyen tényezők állhatnak kialakulásának hátterében.

UV-sugárzás és szabadgyökök

Az ultraibolya-, vagy ultraviola-sugárzás a Napból érkezik hozzánk, mellesleg a barnulásért is ez a sugárzás felelős. Ám nem csak bőrünkre, de szemünkre is káros hatással bír, ezért érdemes UV-szűrős napszemüveget viselni, vagy pedig kerülni a szabadban való tartózkodást, ha nagyon erős a napsugárzás. A szem "alkatrészei" közül az ideghártyán visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat, de a szemlencsében is növelheti a szabadgyökök számát, amelyek viszont elősegítik a szürkehályog kialakulását. A szabadgyökök nem csak az UV-sugárzás "jóvoltából" szaporodhatnak el a szervezetünkben, hanem az egészségtelen táplálkozás miatt is.

A napszemüveg viselése mellett enyhíteni lehet az UV-sugárzás hatását szabadgyököket semlegesítő antioxidánsok fogyasztásával is: C-vitamin, E-vitamin, flavonoidok (színes gyümölcsökben - mint pl. áfonya, szeder - található festékanyag).

Bizonyos gyógyszerek

Néhány, főleg szteroid-alapú, illetve immunszupresszív gyógyszer szedése elősegítheti a szürkehályog kialakulását, erre jutottak bizonyos tudományos kutatások. Az orvos által elrendelt gyógyszereket be kell szednünk a saját gyógyulásunk érdekében, azonban ezen pácienseknek javasolt az évenkénti szemészeti ellenőrző vizsgálat.

Mechanikus sérülések

A szürkehályogos megbetegedések egy része ütés, vagy más mechanikai sérülés folytán alakul ki, ezért is indokolt, hogy kiemelten figyeljünk a szemünk sérüléstől való megóvására! Különösen azoknál a tevékenységeknél (sportolás, barkácsolás, fizikai munka), ahol ajánlott védőszemüveg viselése.

Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás

Növelheti a cataracta kialkulásának esélyét a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás. Egyelőre nem tisztázott, hogy mi a közvetlen kapcsolat a fenti rossz szokások és a szóbanforgó betegség között, azt viszont tudományos kutatások támasztják alá, hogy a dohányzás növeli  az időskori makula degeneráció kialakulásának valószínűségét!

Kivédhetetlen faktorok

A szürkehályog kialakulásának vannak gyakorlatilag valóban kivédhetetlen faktorai. Valószínű, hogy nagy szerepet játszik a betegség kialakulásában a genetikai háttér is, illettve kutatások folynak arról is, hogy a genetikai okokra visszavezethető, az immunrendszer helytelen működése miatt kialakuló betegségek is áttételesen elősegíthetik a szürkehályog kialakulását. Ilyen például a cukorbetegség. Akinél az autoimmun-betegség jelen van, annyit tehet, hogy éberebben figyeli a látását, nem tapasztalja-e a homályos, fátyolos látás tüneteit, és ha ezek megjelennek, akkor haladéktalanul szemorvoshoz fordul.

Akiket nem érintenek az autoimmun-betegségek, azoknak évente javasolt  a szemészeti vizsgálaton való részvétel.

A betegség mindenkit elérhet, még egy orvost is. Különösen a szürkehályog az a betegség, ami ellen nehéz védekezni. Ha műtétre kerül a sor, vajon milyen szempontok alapján dönt egy szemorvos, akinek több évtizedes tapasztalatai vannak?

Az alábbi tanulságos videóban megismerkedhetünk Dr. Busch Zsuzsanna szemész szakorvossal, aki már több mint 50 éve gyógyított szemeket, mikor őt is elérte a szürkehályog. Nagyon hasznos meghallgatni a történetét, amely mellesleg happy end-del végződött, hiszen hiába olvassuk el a fórumokon a számtalan laikus véleményét, ha ott a hozzá nem értő páciensek fogalmazzák meg a tapasztalataikat. Az átlagember szempontjai sokszor nem a lényegre vonatkoznak, nem tudhatják, hogy mik a valódi veszélyek, és melyik kellemetlenség fakad a műtét sajátosságaiból, és melyik lett volna elkerülhető egy másik klinikán.

Egy szemorvos pontosan tudja, hogy milyen komplikációk adódhatnak egy szürkehályog műtét során, és azt is pontosan tudja, hogy miből látszik, ha egy klinikán alacsony a komplikáció veszélye. 

A videóból kiderül, hogy a doktornő öt szempontot vett figyelembe a döntése során: 

1) Saját tapasztalata volt arról, hogy melyik klinika dolgozik alacsony komplikációs rátával, melyik klinika betegei gyógyulnak gyorsabban?

2) Hol végeznek sok műtétet, tehát hol áll rendelkezésre nagy tapasztalat?

3) Hol tartanak olyan szakmai képzéseket, ahová maguk a szemorvosok járnak?

4) Hol kell keveset várni a műtétre?

5) Hol kellemes a környezet és kedvesek az asszisztensek? 

Valljuk be, döntéseink során nagyon sokszor sötétben tapogatózunk, ez különösen igaz akkor, ha valamilyen komplikált, nagy szakértelmet igénylő kérdésben kell állástfoglalni. Mivel az orvos-páciens pontosan ismeri nem csak a betegséget, de a gyógyulás folyamatát is, ezért pontosan tudja, hogy hol tart a folyamat, és mire lehet még számítani, így hatékonyabban tudja a saját gyógyulását is segíteni.

Tanuljunk hát tőle, és fogadjuk meg a tanácsait, ha mi is hasonló helyzetbe kerülünk! És nézzük meg a videót, amelyből kiderül, hogy végül is melyik klinika mellett döntött!

Az emberi szem egyik legfontosabb alkotóeleme a szemlencse. Feladata a beérkező fény fókuszálása a recehártyára, vagyis a retinára, ahol a tulajdonképpeni fényérzékelés történik. Hasonló szerepet játszik, mint a fényképezőgépek objektívje, de anyaga és működése attól eltér. 

1) A szemlencse - az objektívektől eltérően természetesen nem üvegből, hanem - szerves anyagokból épül fel. Három részből áll: külső része a lencsetok, ennek vastagsága csak mindössze néhány ezredmilliméter. Belseje két részből áll: egy kocsonyásabb, lágyabb kéregből, és egy tömörebb magból. A szemlencse átmérője 9-10 mm, viszont vastagsága változó.

2) Míg a fényképezőgép a fókuszálás során előre-hátra mozgatja a lencséket az objektívben, addig a szem úgy végzi a fókuszálást, hogy a szemlencse domborúságát változtatja. Közelre nézéskor domborúbb lesz a szemlencse, távolra nézéskor laposabb. Ezt tartórostok és izmok bonyolult mechanizmusával oldotta meg a természet. Ha magában állna szemlencse, akkor domború állapotában találnánk, de a mögötte lévő csarnokvíz nyomása miatt a szemben alapvetően laposabb lenne. Ezt a nyomást képesek ellensúlyozni a fókuszálást végző izmok. Vastagsága tehát kb. 3,4 valamint 4,5 milliméter között változhat.

3) A szemlencse nem egyedül végzi a fény fókuszálását, sőt, a feladatból oroszlánrészt vállal a szaruhártya. Míg a szemlencse átlagos törőereje 22 dioptria, addig a szaruhártyáé 43. Tehát a szaruhártya is egy lencseként viselkedik ebben az élő objektívben. Nem véletlen, hogy a lézeres látásjavító műtétek a szaruhártyát formálják át úgy, hogy a dioptria nullára csökkenjen.

4) A lencse "táplálékát" a hátulsó csarnokvízből nyeri ozmózis útján. Anyagcseréje ezért igen lassú. A táplálék szót azért tettük idézőjelbe, mert a szemlencse belsejében nincsenek élő sejtek, csak fehérjék, és víz. A fehérjék kb. a lencse tömegének a harmadát adják, míg a víz a kétharmadát. A lencse átlátszóságának a szempontjából kulcskérdés a benne lévő víz és fehérjék egészséges eloszlása. Ennek a pontos mechanizmusa máig kutatás tárgyát képezi.

5) Ha a szemlencsében lévő fehérjékből konglomerátumok (szemcsék) jönnek létre, akkor romlik a lencse átlátszósága, és elkezd kialakulni a leggyakoribb lencsebetegség, a szürkehályog. A szemcsék kialakulásának okait ma is vizsgálja a tudomány. Annyi biztos, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan nő az esélye, valamint bizonyos életmódbeli és környezeti tényezők is akadályozhatják vagy segíthetik a kialakulását. A lencsében található egyik fehérje, az alfa-krisztallin védőfehérjeként működik, vagyis segít megakadályozni a szemcsék létrejöttét, ezért ha annak mennyisége csökken, akkor megnő a szemcseképződés esélye. Sajnos az alfa-krisztallin mennyisége az életünk során folyamatosan csökken a szemlencsében, ami az egyik oka annak, hogy a szürkehályog kialakulásának folyamatát nem tudjuk visszafordítani és ezért jelent egyedüli megoldást a szemlencse cseréje a szükrehályog kezelésében.

6) Érdekes tény, hogy a szemlencse egész életünk során növekszik. Ez úgy zajlik, hogy az egyenlítője környékén levő hámsejtek fokozatosan lencserostokká alakulnak át, így a lencse térfogata az élet folyamán mintegy egyharmadával gyarapszik.

7) Életünk kezdetén a lencse belsejét kitöltő anyag még lágy, de a serdülőkortól kezdve a lencse közepén lévő rostok tömörülni és keményedni kezdenek, így jön létre a lencsemag. A mag növekedésével csökken a lencse alakváltoztató képessége, ezért egyre nehezebben vagyunk képesek fókuszálni a távoli és a közeli tárgyakra. Ez az egyik fő oka az öregszeműségnek, ami 50 év felett általánosnak tekinthető. Aggastyánkorban a lencse általában egész tömegében megkeményedik.

A szürkehályog az egyik leggyakoribb időskori szembetegség. Szerencsére könnyen műthető, de a műtétig a diagnózison át vezet az út. Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk arra, hogy szürkehályogunk van?

A legokosabb persze időről-időre ellátogatni a szemorvoshoz - akkor is, ha nincs semmi tünetünk, hiszen az ő tisztje megállapítani, hogy van-e szürkehályogunk, vagy sem. De mivel a legtöbbünk szereti érteni az egészségével kapcsolatos tüneteket, ezért alább olvasható egy felsorolás, amelyből kiderül, milyen tünetek esetén érdemes gyanakodni. Magának a betegségnek a lényege, hogy a szemlencsében fehérjekicsapódások jelennek meg, ami miatt egyre inkább elhomályosodik az egyébként átlátszó szemlencse, majd idővel teljesen elállja a fény útját a szem belsejébe.

1) Homályos látás

A szürkehályog neve görögül cataracta, ami vízesést jelent. Nem véletlenül, hiszen akinek szürkehályogja van, az úgy látja a dolgokat, mintha vízesésen, vízfátyolon keresztül nézné a világot. A tünetnek az ennyire erős változata természetesen csak lassan alakul ki, eleinte a "vízesés" még nincs jelen, csak mintha egy poros, piszkos, párás ablakon keresztül néznénk. A beteg eleinte egyre úgy érzi, mintha újabb és újabb szemüveggel, vagy kontaktlencsével javíthatna a helyzetén, legalábbis bizonyos látástartományban, de ez csak a kezdeti időszakban igaz, hosszú távon minden tartományban egyre homályosabb lesz a kép.

2) Fakó színek

A homályosodással együtt jár a színárnyalatok kevésbé tiszta érzékelése is. Mintha minden egyre szürkébbé válna. Az élénk színek eltűnnek. A szürkehályog műtéten átesett személyek arról számolnak be, hogy legalább akkora élmény volt számukra a telt színek újbóli érzékelése, mint a tiszta formáké. A hályog az esetek jelentős részében sárgás elszíneződést okoz a szemben, tehát olyan, mintha sárga szemüvegen keresztül néznénk a világot, vagyis a kékes, lilás árnyalatok fakulnak meg leginkább. De mivel a látásközpont megpróbálja kiegyenlíteni a gyengébb színek hiányát, ezért a többi szín is fakóbb, kevésbé telt lesz.

3) Romló térlátás

Térlátásunk működésének alapfeltétele, hogy szemünk jól érzékelje a tárgyak körvonalát, hiszen onnan tudja a szem, hogy milyen messzire van egy tárgy, hogy megkeresi a kancsalításnak azt a pontját, ahol a két szemből érkező két kép pontosan fedésbe kerül. A térlátáshoz a szemlencse pontos fókuszáltsága is szükséges, ahogy a fényképezőgép is onnan tudja hogy milyen távol van a tárgy, ha tudja, milyen fókusztávolságnál érzékel éles képet. De mivel soha nincs igazán éles kép, ezért romlik a térlátás, ennek következtében a beteg gyakrabban nekimegy egy-egy széknek, rosszabb esetben autóvezetés közben történik hasonló eset.

4) Fényérzékenység

Mivel gyengülnek a kontrasztok, ezért a szem leszokik a gyors sötét-világ adaptációról, vagyis egyre ügyetlenebbül csukja be a képzeletbeli ablakot az erős fény előtt, és ez érzékenyebbé teszi az erős fényekre.

5) Gyenge szürkületi látás

Ugyanez a hatás kihat a szürkületi és éjszakai látásra, vagyis amikor éppen hogy nem erősek, hanem gyengék a fények. A szem számára a gyenge fényviszonyok melletti látás amúgy is egy művészet, viszont a szürkehályog különösen sújtja a szürkületi látást megint csak a sötét-világos adaptáció romlása miatt. 

6) Halók és fényudvarok

Az éjszakai látást tovább rontja, hogy az erős fényforrások körül úgynevezett halo-jelenségek tapasztalhatók. Ez olyan, mint mikor udvara van a holdnak az égen hideg, párás időjárási viszonyok alkalmával. Napfényes, de hideg téli napokon a nap körül is látványos halo-jelenségek tapasztalhatók a légkörben lebegő jégkristályok miatt. A szürkehályog során tapasztalható fényudvarok oka természetesen nem a légkörben keresendő, hanem magában a szemlencsében. Az ott kialakuló apró szemcséken elhajlik a fény, és ez okozza az optikai jelenséget. Ez persze nagyon zavaró káprázást okoz, különösen éjjel.

7) Kettőslátás

Kettőslátás és a látott képben tapasztalható egyéb torzulások is kialakulhatnak a szürkehályog bizonyos típusainál, jellemzően súlyosabb állapotban. Egészséges szem esetén is tapasztalhatunk kettőslátást, ha mondjuk nagyon fáradtak vagyunk, ilyenkor az agy már nem tudja összehangolni a két szem mozgását, ezért látunk két képet, de ez a jelenség megszűnik, ha az egyik szemünket becsukjuk. A szürkehályog bizonyos típusainál viszont a kettőslátás akkor is megmarad, ha az egyik szemet becsukjuk, tehát maga a szem alkalmatlan már a tárgyak leképezésére.

8) Változó dioptria

A szürkehályog nem a leggyakoribb, de előforduló tünete, hogy a szem dioptriája viszonylag gyorsan ingadozik. Egyre erősebb szemüveggel próbálja a beteg javítani a romló látásélességet, de ez csak bizonyos fokig sikerül, az egyre erősebb szemüveg sem segít a homályok eltüntetésében. Bizonyos speciális esetekben előfordulhat az is, hogy éppen hogy javul a látásélesség. Sajnos ez csalóka reményeket kelthet a páciensben, mivel ez valószínűleg  már a szürkehályog előjele, és csak rövid ideig tart az átmeneti javulás, utána gyors látásromlás veszi kezdetét.

Mivel a szürkehályognak nagyon sok típusa van, és a szem eredeti állapota is nagyon sokféle lehet, ezért a számos tünet csak kis bizonyossággal utalhat szürkehályogra, a helyes eljárás minden esetben az, ha szemész szakorvossal vizsgáltatjuk meg a látásunkat.

A látás elhomályosulásával járó szürkehályog a 65 év felettiek felét érinti, de lehet veleszületett, vagy kialakulhat másodlagosan, vagy a szemet ért trauma hatására is. Évente több mint 90 ezer szürkehályog-műtétet végeznek el Magyarországon, és most elmondjuk, hogyan is kell elképzelni ezt a ma már rutinműtétnek számító beavatkozást.

 A szürkehályog (cataracta) főleg az idősebbeket sújtja, sajnos elég nagy arányban. A betegség elnevezése igen beszédes, mivel cataracta szó görögül vízesést jelent, az érintettek pedig gyakran érzik úgy, mintha egy vízcseppen vagy vízfüggönyön keresztül szemlélnék a világot. A fő tünetek közt ott van a rövidlátás jelentős romlása, a színek kifakulása, a zavaró erős fény és fényforrások körül megjelenő fénykoszorú is. A panaszok gyógyszerrel sajnos nem kezelhetőek, a kezeletlen szürkehályog pedig vaksághoz vezethet. A betegség azonban egy rutin beavatkozásnak számító műtéttel már jól gyógyítható - évente emberek tízezrei választják ezt az egyébként fájdalommentes megoldást.

 Pontosan mit is takar a szürkehályog-műtét?

A műtétet egy alapos vizsgálat előzi meg, amelynek során az orvosok felmérik, milyen más betegségek érinthetik a szemet, hogy kiderüljön, hatással lehet-e bármelyik a beavatkozás kimenetelére. Tehát első lépésben megállapítják a szakorvosok az érintett alkalmasságát.

Akit alkalmasnak találnak, annak a kezelés során eltávolítják az elöregedett, homályos szemlencséjét, amelynek helyére egy mesterséges lencsét illesztenek be. Ez a rövid összefoglalás ijesztőnek tűnhet, de valójában egy teljesen fájdalommentes eljárásról beszélünk. A szemet speciális cseppekkel teszik érzéketlenné, így még annak sem kell aggódni, aki tart az altatástól vagy az injekciótól.

A szemlencse cseréjéhez nincs szükség komoly “vágásokra”, elegendő egy pici bemetszést ejteni, amely a műtét után magától összetapad, tehát nem készítenek varratokat. A szürkehályog-műtét rendkívül gyors, még a kedvenc vígjáték-sorozataink egy-egy része is hosszabb lehet, mint ez a kezelés, hiszen mindössze 15-20 percig tart.

A szürkehályog műtét hatalmas előnye - a színekhez való visszatérésen túl -, hogy az elöregedett szemlencsével együtt búcsút mondhatunka szemünk fénytörési hibáinak is. A beültetett lencsét úgy alakítják ki, hogy az a lehető legélesebb látást biztosítsa viselőjének, így a műtött személy akár le is teheti a szemüveget, vagy elég egy alacsonyabb dioptriájút hordania.

A beavatkozás után néhány napig irritált lehet a szem, ami könnyen enyhíthető a szakorvosok által javasolt szemcseppekkel. Fényérzékenység is felléphet, így néhány napig érdemes kerülni a napfényt, és az érzékenység megszűnéséig megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveget hordani.

A gyógyulási folyamatot az orvosok végigkísérik, ezért több kontrollvizsgálaton is meg kell jelenni, de ez a beteg érdekeit szolgálja, szóval nem érdemes kihagyni őket.

Ne feledjük, a szürkehályog-műtét ma már rutineljárás és mindössze 15-20 perc alatt szabadít meg a betegségtől, sőt akár a szemüvegtől is!

A szürkehályog problémája rengeteg embert érint, mégis kevesen vannak tisztában a tüneteivel, a típusaival és a lehetséges kimenetelével. A világszerte több millió ember vakságát okozó szürkehályog azonban műtéti úton gyógyítható, ha a bajt felismerve szakemberhez fordulnak az érintettek. Mutatjuk, mit kell tudni a szürkehályog különböző típusairól.

Sok esetben az érintett eleinte nem ismeri fel, mivel áll szemben, amikor azt tapasztalja, hogy gyors ütemben romlik a rövidlátása vagy tompul a kontrasztok érzékelése, pedig ezek is a szürkehályog (cataracta) fő tünetei közé tartoznak. Jellemző továbbá a térlátás gyengülése, a tükröződések és az erős fény zavaróvá válása és a fokozatosan tompuló színérzékelés. De miért is jelenhetnek meg az életünkben ezek a kellemetlenségek?

Soroljuk is a szürkehályog fő típusait:

Veleszületett szürkehályog

Átlagosan minden kétezredik gyerek születik ezzel a szemproblémával. Ez a típusú szürkehályog örökletes is lehet, de kialakulhat más alapbetegségekhez kapcsolódva is. Tehát sajnos mindenféle külső tényező nélkül is felütheti a fejét a családban a hályog ezen típusa.

Időskori szürkehályog

A statisztikák szerint a 65 év felettiek nagyjából fele szenved szürkehályogtól, a betegség gyakorisága 75 éven felül pedig további 20 százalékkal nő. Az időskori szürkehályog az öregedés természetes velejárója. Ahogy a test többi része, a szemünk is öregedik, ezzel pedig gyakran jár együtt a szemlencse elszürkülése is.

A korral kialakuló szürkehályognak három fő fajtáját különböztetjük meg: maghomály, kérgi szürkehályog, tok alatti szürkehályog.

Maghomály esetén a szemlencse fokozatosan elkeményedik, besárgul, és míg a közellátás jó marad, a távollátás jelentősen romlik.

A kérgi szürkehályog a szemlencse szélén megjelenő homályos foltokat jelenti, fő tünete, hogy az érintettek a fényforrások körül holdudvart, fénykoszorút látnak.

A tok alatti szürkehályog megjelenése inkább a valamivel fiatalabb korosztályra jellemző. Leggyakoribb tünete a káprázás és a jó fényviszonyok ellenére is tapasztalható gyenge látásélesség.

A másodlagosan kialakuló szürkehályog

A másodlagosan kialakuló szürkehályog egy már elvégzett szürkehályog-műtét után alakulhat ki, hónapokkal vagy akár évekkel a beavatkozás után. Nem kell megijedni, ez nem azért történik, mert a műtét során bárki hibázott. Az ok egyszerűen az, hogy a szürkehályog műtét nem érinti a lencsetokot, amely a későbbiekben sajnos újra homályossá válhat. De aggodalomra semmi ok, hisz ez a probléma egy ambuláns kezeléssel néhány másodperc alatt megszüntethető.

 Traumás eredetű szürkehályog

 Traumás eredetű szürkehályogról akkor beszélünk, ha a szemet nagy erejű tompa ütés, fizikai erőbehatás vagy perforációt okozó sérülés éri. Tehát aki nem biztos abban, hogy személyi sérülés nélkül tud felbontani egy üveg pezsgőt, az inkább ne kísérletezzen, mert a szembe csapódó pezsgősdugó pont kiváltó oka lehet a traumás eredetű szürkehályognak.

Aki a szürkehályog tüneteit észleli, feltétlen forduljon szakemberhez, hisz a kezeletlen szürkehályog vaksághoz vezethet! Ha azonban időben észlelik a problémát, akkor a látásromlás kezdetben, bizonyos esetekben még szemüveggel is korrigálható, végleges megoldást pedig a fájdalommentes szürkehályog-műtét nyújthat.

Sok olyan betegség van, ahol érdemes várni a műtét előtt, hiszen előfordulhat, hogy javul a beteg állapota, és ezáltal elkerülhetővé válik a műtét, vagy legalábbis stabilizálódik a helyzet, együtt lehet élni némi kellemetlenséggel. A szürkehályog ebben a tekintetben kilóg a sorból. Lássuk, miért?

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodását jelenti, oka a benne található fehérjék kicsapódása, és fény útját akadályozó szemcsék létrejötte. Kezelni egyedül műtéti úton lehet, a beteg szemlencse eltávolításával, és mesterséges lencse beültetésével. A szürkehályog főleg idős korban jelentkezik, és az emberi populáció több mint felét érinti 70 éves kor fölött. Kialakulása éveket vesz igénybe, szép lassan, szinte észrevétlenül homályosodik az ember látása, a mindennapi tevékenységeink elé is egyre több akadályt gördít, végül teljes látásvesztést, ezáltal teljes kiszolgáltatottságot okoz. A folyamat, ha már elindult, nem fékezhető számottevően, ezért felesleges arra számítani, hogy majd csak beáll egy egyensúlyi állapot, és nem romlik tovább. Egy szalagprobléma a térdben talán ilyen: mindig fájogat egy kicsit, de ha az illető tudja, hogy mennyire terhelheti, és mit csinálhat vele és mit nem, akkor el lehet vele élni szinte bármeddig, felesleges megműttetni azonnal. Ráadásul egy térdműtét kockázatokat is hordoz. Alaposan mérlegelni kell, hogy érdemes-e felvállalni, ha az ember nem sportoló.

A szürkehályog nem ilyen. Egyrészt biztosan nem fog beállni egy egyensúlyi állapot, előbb-utóbb a teljes látásvesztés állapotához vezet. Mivel mindenkit egyformán érinthet, hiszen a látására nem csak élsportolóknak van szükségük, ezért nincs lehetőség a hosszas mérlegelésre. Szerencsére a szürkehályog műtét a legkevésbé kockázatos műtéti eljárások közé tartozik, nem kell tartani attól, hogy nagyobb bajt idézünk elő. Sőt, a szürkehályog műtéttel az egyéb fénytörési hibák is kiküszöbölődnek a szemben, ezért idős korára az ember akár egy teljesen szemüvegfüggetlen életet is "kaphat ajándékba". A Focus Medicalban például az szemorvos szakmai felügyelete mellett a páciens választhatja ki, hogy milyen lencsét szeretne beültetni az elhomályosodottak helyett, ezzel is emelve az életminőséget.

Mégis miért terjedt el a képzet, hogy a műtéttel meg kell várni a szürkehályog megérését?

Érett szürkehályognak nevezzük a betegség azon állapotát, mikor már komolyan akadályozza a beteget a mindennapi tevékenységében vagy a munkájában. Az érett szürkehályogot mindenképpen műteni kell, de addig természetesen a betegre van bízva, hogy mikor vállalja fel a műtétet, mennyi kellemetlenséget visel el. Régebben más műtéti technika állt rendelkezésre., ezért javasolták azt, hogy várjuk meg a szürkehályog "megérését". Manapság csak Magyarországon több mint 90000 szürkehályog műtétet végeznek évente, ez mutatja, hogy sebészeti kapacitás bőven van, noha a TB-s beavatkozás esetén számítani kell várólistára és a beültetett lencsék is alapkategóriásak. Talán az is szerepet játszhatott a műtött és nem műtött szürkehályog arányának javulásában, hogy a páciensek egyre több információhoz jutnak ezzel kapcsolatban. 

Ráadásul egyre többen végeznek olyan (irodai, számítógépes) munkát, ahol a tiszta látásnak fontos szerepe van.

Még egy érv a mielőbbi műtét mellett, hogy van néhány betegség, amely megnehezíti a szürkehályog műtétet, sőt akár lehetetlenné is teheti. Ilyen például a cukorbetegség. Minél tovább halogatjuk a műtétet, a kizáró okok annál előrehaladottabb állapotba kerülhetnek - fiatalabbak nem leszünk -, míg végül lemaradunk az egyébként biztos gyógyulásról és a jelentős életminőség javulásról.

Röviden összefoglalva tehát: nem kell megvárni, hogy a szürkehályog olyan stádiumba kerüljön, ami már akadályozza a munkánkat, a napi rutinunkat. Érdemes már a betegség kezdeti szakaszában felkeresni a megfelelő szemklinikát. A Focus Medical honlapján akár néhány kattintás után jelentkezhetünk alkalmassági vizsgálatra, várólista nélkül, magánellátásban.

Sorozatunkban arra törekszünk, hogy jobban megismerjük, hogyan is épül fel a szemünk, milyen részekből áll, mi szükséges a zavartalan működéséhez, illetve tudunk-e tenni annak érdekében, hogy egészségét minél tovább megőrizhessük. A mostani részben pedig a szemlencséről lesz szó.

A szemlencse a szivárványhártya és az üvegtest között található átlátszó, lencse alakú szövet, átmérője  mm, vastagsága 4,5 mm. Sajátos jellegét az összetétele adja, nagyrészt fehérjék vizes oldatából áll. Ilyen módon rugalmas, és gyorsan képes a domborúságát változtatni, ezért alakul ki éles kép az ideghártyán akkor is, ha közeli és akkor is, ha távoli dolgokra fókuszál a szemünk.

A szemlencse együtt nő az emberrel, mégpedig olyan módon, hogy a közepe tájékán lévő hámsejtek fokozatosan lencserostokká alakulnak át. Rugalmassága ugyanakkor az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken, egyre keményebb lesz. Ennek "köszönhető", hogy idővel olvasáskor mind távolabb kell a szemünktől tenni az újságot vagy a könyvet, nehezen olvassuk el az apró betűket. 45-50 éves kor körül pedig a legtöbbünknek olvasószemüvegre van szükségünk. A lézertechnika fejlődése mára elérhetővé tett számunkra egy olyan lézeres eljárást, mellyel a presbyopia vagyis az öregszeműség is kiváló eredményekkel kezelhető, így nincs szükség olvasószemüvegre.

A presbyopia mellett a szemlencse leggyakoribb betegsége a szürkehályog, mely során a rugalmatlanná vált lencse elveszti a fényáteresztő képességét. A szürkehályog orvosi neve a katarakta, mely vízesést, zuhatagot jelent, és arra utal, hogy a páciens mintha egy vízfüggönyön keresztül lenne képes észlelni a dolgokat. A szemlencse már nem átlátszó többé, így a látás is erősen akadályozott, mind az élességet, mind a színek érzékelését tekintve is. A szürkehályog egyetlen kezelési módja jelenleg a lencseműtét, melynek során az elöregedett szemlencsét műtéti úton eltávolítják és a helyére új, műlencsét helyeznek be. A legkorszerűbb műlencsékkel elérhető, hogy ne csak a színeket kapja vissza a páciens, hanem a látásélessége is tökéletes legyen. 

Mivel a szemlencse előtt a legnagyobb kihívás az öregedés, ezért nagy mértékben szüksége van antioxidánsokra. Emellett támogathatjuk működését C- és E-vitaminnal. Szerencsére ezen tápanyagok és vitaminok számos élelmiszerünkben megtalálhatóak, így azok fogyasztásával hozzájárulhatunk szemünk egészségének megőrzéséhez.