A szürkehályog az egyik leggyakoribb időskori szembetegség. Szerencsére könnyen műthető, de a műtétig a diagnózison át vezet az út. Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk arra, hogy szürkehályogunk van?
A legokosabb persze időről-időre ellátogatni a szemorvoshoz - akkor is, ha nincs semmi tünetünk, hiszen az ő tisztje megállapítani, hogy van-e szürkehályogunk, vagy sem. De mivel a legtöbbünk szereti érteni az egészségével kapcsolatos tüneteket, ezért alább olvasható egy felsorolás, amelyből kiderül, milyen tünetek esetén érdemes gyanakodni. Magának a betegségnek a lényege, hogy a szemlencsében fehérjekicsapódások jelennek meg, ami miatt egyre inkább elhomályosodik az egyébként átlátszó szemlencse, majd idővel teljesen elállja a fény útját a szem belsejébe.
1) Homályos látás
A szürkehályog neve görögül cataracta, ami vízesést jelent. Nem véletlenül, hiszen akinek szürkehályogja van, az úgy látja a dolgokat, mintha vízesésen, vízfátyolon keresztül nézné a világot. A tünetnek az ennyire erős változata természetesen csak lassan alakul ki, eleinte a "vízesés" még nincs jelen, csak mintha egy poros, piszkos, párás ablakon keresztül néznénk. A beteg eleinte egyre úgy érzi, mintha újabb és újabb szemüveggel, vagy kontaktlencsével javíthatna a helyzetén, legalábbis bizonyos látástartományban, de ez csak a kezdeti időszakban igaz, hosszú távon minden tartományban egyre homályosabb lesz a kép.
2) Fakó színek
A homályosodással együtt jár a színárnyalatok kevésbé tiszta érzékelése is. Mintha minden egyre szürkébbé válna. Az élénk színek eltűnnek. A szürkehályog műtéten átesett személyek arról számolnak be, hogy legalább akkora élmény volt számukra a telt színek újbóli érzékelése, mint a tiszta formáké. A hályog az esetek jelentős részében sárgás elszíneződést okoz a szemben, tehát olyan, mintha sárga szemüvegen keresztül néznénk a világot, vagyis a kékes, lilás árnyalatok fakulnak meg leginkább. De mivel a látásközpont megpróbálja kiegyenlíteni a gyengébb színek hiányát, ezért a többi szín is fakóbb, kevésbé telt lesz.
3) Romló térlátás
Térlátásunk működésének alapfeltétele, hogy szemünk jól érzékelje a tárgyak körvonalát, hiszen onnan tudja a szem, hogy milyen messzire van egy tárgy, hogy megkeresi a kancsalításnak azt a pontját, ahol a két szemből érkező két kép pontosan fedésbe kerül. A térlátáshoz a szemlencse pontos fókuszáltsága is szükséges, ahogy a fényképezőgép is onnan tudja hogy milyen távol van a tárgy, ha tudja, milyen fókusztávolságnál érzékel éles képet. De mivel soha nincs igazán éles kép, ezért romlik a térlátás, ennek következtében a beteg gyakrabban nekimegy egy-egy széknek, rosszabb esetben autóvezetés közben történik hasonló eset.
4) Fényérzékenység
Mivel gyengülnek a kontrasztok, ezért a szem leszokik a gyors sötét-világ adaptációról, vagyis egyre ügyetlenebbül csukja be a képzeletbeli ablakot az erős fény előtt, és ez érzékenyebbé teszi az erős fényekre.
5) Gyenge szürkületi látás
Ugyanez a hatás kihat a szürkületi és éjszakai látásra, vagyis amikor éppen hogy nem erősek, hanem gyengék a fények. A szem számára a gyenge fényviszonyok melletti látás amúgy is egy művészet, viszont a szürkehályog különösen sújtja a szürkületi látást megint csak a sötét-világos adaptáció romlása miatt.
6) Halók és fényudvarok
Az éjszakai látást tovább rontja, hogy az erős fényforrások körül úgynevezett halo-jelenségek tapasztalhatók. Ez olyan, mint mikor udvara van a holdnak az égen hideg, párás időjárási viszonyok alkalmával. Napfényes, de hideg téli napokon a nap körül is látványos halo-jelenségek tapasztalhatók a légkörben lebegő jégkristályok miatt. A szürkehályog során tapasztalható fényudvarok oka természetesen nem a légkörben keresendő, hanem magában a szemlencsében. Az ott kialakuló apró szemcséken elhajlik a fény, és ez okozza az optikai jelenséget. Ez persze nagyon zavaró káprázást okoz, különösen éjjel.
7) Kettőslátás
Kettőslátás és a látott képben tapasztalható egyéb torzulások is kialakulhatnak a szürkehályog bizonyos típusainál, jellemzően súlyosabb állapotban. Egészséges szem esetén is tapasztalhatunk kettőslátást, ha mondjuk nagyon fáradtak vagyunk, ilyenkor az agy már nem tudja összehangolni a két szem mozgását, ezért látunk két képet, de ez a jelenség megszűnik, ha az egyik szemünket becsukjuk. A szürkehályog bizonyos típusainál viszont a kettőslátás akkor is megmarad, ha az egyik szemet becsukjuk, tehát maga a szem alkalmatlan már a tárgyak leképezésére.
8) Változó dioptria
A szürkehályog nem a leggyakoribb, de előforduló tünete, hogy a szem dioptriája viszonylag gyorsan ingadozik. Egyre erősebb szemüveggel próbálja a beteg javítani a romló látásélességet, de ez csak bizonyos fokig sikerül, az egyre erősebb szemüveg sem segít a homályok eltüntetésében. Bizonyos speciális esetekben előfordulhat az is, hogy éppen hogy javul a látásélesség. Sajnos ez csalóka reményeket kelthet a páciensben, mivel ez valószínűleg már a szürkehályog előjele, és csak rövid ideig tart az átmeneti javulás, utána gyors látásromlás veszi kezdetét.
Mivel a szürkehályognak nagyon sok típusa van, és a szem eredeti állapota is nagyon sokféle lehet, ezért a számos tünet csak kis bizonyossággal utalhat szürkehályogra, a helyes eljárás minden esetben az, ha szemész szakorvossal vizsgáltatjuk meg a látásunkat.
