Az orvosi beavatkozások előtt szeretünk utánajárni, pontosan hogyan is zajlik az egész, mire számíthatunk. Nincs ez másképp a szemműtétek esetében sem, és valójában nem is titok, hogyan történik meg a csoda. Ha kíváncsi, pontosan mit takar egy szürkehályog műtét, olvasson tovább! 

A szürkehályog műtét előtt

A beavatkozást különböző vizsgálatok előzik meg, melyek során a szakorvos megállapítja a szürkehályog típusát, előrehaladottságát, ellenőrzi a szem állapotát és kiszűri az esetleges egyéb szembetegségeket, hogy kiderüljön, alkalmas-e műtétre. Amennyiben igen, megtervezi a műtéthez szükséges műlencse dioptriáját és segít a megfelelő műlencsetípus kiválasztásában. A műtét napján elvégeznek még néhány rövid vizsgálatot. Érdemes kísérővel érkezni, aki a beavatkozás után a segítségére tud lenni. Mivel altatás és injekció nélkül végezhető a műtét, csepp-érzéstelenítést használnak az orvosok, ezzel fájdalommentessé téve az egész folyamatot. Fontos tudni, hogy nem kell megvárnia, amíg a mindennapjait ellehetetleníti a látásproblémája, ugyanis már a szürkehályog kialakulásának kezdeti szakaszában is elvégezhető a műtét. 

Hogyan zajlik a beavatkozás?

Ma már annyira korszerű a technológia, hogy az ultrahangos módszerrel (phacoemulsificatio) egy egészen kicsi bemetszés („sebnyílás”) is elegendő a műtét végrehajtásához. Az ilyen pár milliméteres bemetszés a szemfelszínen magától összetapad, ezért nagyon gyors a gyógyulás.

Az eljárás során egy apró eszközzel eltávolítják az elöregedett szemlencsét – ennek helyére teszik azután az összehajtható műlencsét, amely a szembe kerülve felveszi szükséges alakját. Ahogy már írtuk, a „seb” magától összetapad, nincs szükség varratra, ezért nevezik „öltés nélküli” eljárásnak.

Meddig tart?

Az egyéb kórházi tapasztalatok és a filmélmények alapján az ember abból indul ki, hogy a műtétek sokáig tartanak. Nos, a szürkehályog műtét esetében ez szerencsére nem így van. A beavatkozás rutin műtétnek számít, és mindössze körülbelül 15-20 percet vesz igénybe. 

Mi történik utána?

A műtétet követően pihenni kell pár órát, de aztán távozhat is a páciens - ilyenkor jön jól egy kísérő, aki hazakíséri. Az első kontrollvizsgálat másnap reggel, a következő pedig egy hét múlva esedékes. Ezen az első héten alakul ki a végleges állapot 90%-a, de a látásjavulás már az első napon érzékelhető. A szürkehályog műtéten átesettek az egyhetes kontroll időpontjában már magabiztosan közlekednek és jól látnak távolra is. Körülbelül egy hónap elteltével áll be a teljes gyógyulás. Szokták mondani, hogy az ember olyan, mintha kicserélték volna. Ez esetben a szemlencse nemcsak olyan, mintha kicserélték volna, hanem tényleg egy vadonatúj, tökéletesen funkcionáló lencsét kaphat a régi elszürkült helyett. A műtét visszaadja a látásélességet és a fakó világból újra színeset  varázsol.

Ha Ön is szürkehályoggal küzd, mindenképp fontolja meg a beavatkozást, mert az elszürkülés folyamata sajnos nem fog sem megállni, sem visszafordulni, és ha nem cserélik ki az elszürkült szemlencsét, az az életminőség jelentős romlásával járhat.

Forrás:

www.szurkehalyog.hu

www.focusmed.hu

Kifakultak a színek, homályosan lát, egyre nagyobb mértékben romlik a látásélessége, és mostanra bebizonyosodott, hogy szürkehályogja van? Remélhetőleg már el is határozta, hogy megműtteti, mielőtt még nagyobb lesz a baj, csak talán még pont azt nem döntötte el, milyen műlencsét válasszon. Segítünk!

A szürkehályog kialakulását sajnos nemigen lehet megelőzni, és gyógyszerekkel sem befolyásolható. Ez a szembetegség a szemlencse elhomályosulásával jár, és megfelelő beavatkozás nélkül vaksághoz vezethet. Viszont szerencsére van megoldás. Az elszürkült szemlencse műtéti eltávolítása és egy korszerű műlencsével történő helyettesítése megoldhatja a problémát.

Persze nem mindegy, mivel helyettesítik a lecserélt szemlencsét. Sok múlik például a műlencsék anyagán. A mai műlencsék általában magas víztartalmú, bio-kompatibilis akril polimerből készülnek. Létezik belőlük víztaszító (hidrofób) és nedvesíthető (hidrofil) felületű is. Mostanában már inkább a víztaszító lencsék számítanak elterjedtebbnek, ugyanis a nedvesíthetőre az évek során gyakrabban rakódnak ki a szem csarnokvizéből különböző anyagok, amik rontják a látásélességet. A legmodernebb műlencséknél ezenkívül már arra is ügyelnek, hogy olyan anyagból készüljenek, amik – a szemlencséhez hasonlóan – elnyelik az UV-sugarakat, ezzel is védve a retinát.

A műlencse kiválasztását befolyásolja az is, hogy pontosan milyen messzire szeretne élesen látni. Általában a következő típusú műlencsék között válogathat.

Egyfókuszú műlencsék

Az egyfókuszú műlencsékről azt érdemes tudni, hogy egy adott fókusztávolságra kiváló látást biztosítanak szemüveg nélkül is, de fontos megjegyezni, hogy ez valóban csak egy fókusztávolságot jelent. Tehát ha mondjuk a műtét után távolra szinte tökéletesen lát, akkor közelre viszont szüksége lesz egy szemüvegre.

Bifokális és apodizált fókuszú műlencsék

Ez a műlencsetípus többfókuszú, tehát lehetővé teszi, hogy közelre és távolra is jól lásson szemüveg nélkül, ám a nagyon közeli tevékenységekhez, mondjuk a hímzéshez vagy aprólékos festéshez szükség lehet a szemüvegre. Mivel ezek a lencsék úgy érik el hatásukat, hogy a szembe érkező fényt különböző fókuszpontokba osztják, gyengébb fényviszonyokban kissé romolhat a látásélesség és a kontrasztérzékenység, hasonlóan a legfejlettebb trifokális lencsékhez.

Trifokális műlencse

A trifokális műlencsék a többfókuszú lencsék legmodernebb példányai. Ahogy azt a neve is mutatja, három fókusztávolságban is tökéletes látást garantál. Ezzel a lencsével tehát közelre, távolra és közepes távolságra is jól láthat. Ha ezt a műlencsét választja, akár teljesen meg is szabadulhat a szemüvegtől. Egyedül arra kell ügyelnie, hogy gyengébb fényviszonyokban kissé romolhat a látásélesség és a kontrasztérzékenység.

Tórikus műlencsék

Ha a beavatkozást megelőzően astigmiája volt, tehát cilinderes szemüveget hordott, vagy a műtétet megelőző vizsgálatok során derül ki, hogy szüksége lenne rá, akkor sem kell aggódnia! Az egy- és a többfókuszú műlencsék is kombinálhatók a tórikus, azaz cilinderes korrekcióval, így pedig szemüveg nélkül is könnyedén megküzdhet az astigmiával.

Ha nincsen előzetes elképzelése, a szakorvosok mindenképp segítenek, de azért nem árthat, ha már a beavatkozást megelőző vizsgálatokra is úgy érkezik, hogy ismeri a lehetőségeit.

www.focusmed.hu

www.szurkehalyog.hu

A látás folyamatát számtalan tényező befolyásolhatja. Hogy mik is ezek, ezt mutatjuk be az alábbi infografikán. Lesz szó a fényről, a szem képalkotási folyamatáról, dioptriákról és a szemlencse domborúságáról. Tarts velünk!

www.focusmed.hu

www.szurkehalyog.hu

Forrás: www.focusmed.hu

www.szurkehalyog.hu

Mind az ókori Egyiptomból, mind Babilóniából maradtak fenn emlékek arról, hogy elterjedt volt már akkoriban is a szürkehályog műtéti kezelése. Hogyan végezték ezeket a műtéteket akkoriban, és hogyan végzik a XXI. században??

A szürkehályog a szem egyik leggyakoribb betegsége. Oka a szemlencse elszürkülése, elhomályosodása. Az öregedéssel párhuzamosan nagyon sok embernél kialakul, de öregségtől független szürkehályog is létezik. A szürkehályog "gyógyításának" egyik módja a szemlencse teljes eltávolítása. Ilyenkor radikálisan romlik a szem képalkotó képessége, hiszen maga a lencse gyűjti össze a fényt a szem hátsó részén található retinára. Ennek ellenére a képalkotás a lencse nélkül is működik valamennyire, hiszen a szaruhártya is végez bizonyos mértékű fénytörést, sőt, ha semmi nem lenne szemünk "bejáratánál", csak egy apró rés, akkor is történne képalkotás, hiszen így működik a camera obscura, a fényképezőgép középkori őse, amiben eleinte egyáltalán nem volt lencse.

Hályogszúrás és szemsebészet

Az ókorban a hályog kezelésekor legtöbbször egy vékony bronztűvel szúrták meg a szemet úgy, hogy a lencsét ezáltal betolták a szemgolyó belsejébe. Ha mindezt kibírta a páciens, és szerencséje volt, akkor valamelyest visszakapta a látását, ezáltal - ha nem is ép látóként, de elboldogult az életben.

Ezt a módszert hívták hályogszúrásnak, és bizony még a XIX. században is léteztek vándor hályogszúrók, akik járták a vidéket és gyógyítottak. Hogy miért éltek vándor életmódot, és miért nem a páciensek keresték őket a rendelőjükben, nos ez talán összefüggésben volt a beavatkozás sikerszázalékával. Mindenesetre bátor emberek voltak, ez az egy biztos!

A XVIII. században került sor az első olyan hályogműtétre, melynek során az elszürkült szemlencsét ki is emelték egy bemetszett seben keresztül, és nem tolták be a szemgolyó belsejébe. Eleinte a lencse tokját is kivették, de ez számos szövődményhez vezethetett. A francia Jaques Daviel – XV. Lajos király udvari sebésze – volt az első, aki a lencsét az írisz mögül tudatosan eltávolította, de meghagyta a tokot. Ez azért tekinthető jelentős lépésnek, mert így kevesebb szövődménnyel járt a beavatkozás, valamint később, ezt a műtéti módszert továbbfejlesztve vált lehetségessé, hogy a tokba műlencsét helyezzenek be.

Gyakorlatilag ez a módszer volt elterjedt egészen a XX. század végéig. Műlencséket a II. világháború után tudtak beültetni a sérült lencse helyett, miután rájöttek, hogy a plexi műlencse nem vált ki idegentest reakciót a szemben.

Ambuláns hályogműtétek a legmodernebb technikával

Charles Kelman amerikai szemsebész 1967-ben fejlesztette ki a fakoemulzifikáció módszerét, melynek lényege az, hogy a sérült lencsét ultrahanggal feloldják, és egy nagyon kicsi metszésen keresztül kiszívják a tokból, majd ugyanezen a nyíláson át egy összehajtogatott műlencsét juttatnak a tokba, ami ott magától kinyílik. A módszer előnye, hogy nagyon kicsi vágást kell csak ejteni a szemen (2-3 mm), ezért a szövődmények valószínűsége kicsi. Ráadásul a szemmozgató izmokat sem kell ideiglenesen mozgásképtelenné tenni, ezért akár ambulánsan is elvégezhető. Ez azt jelenti, hogy a beteg a saját lábán hagyhatja el a klinikát a műtét után, gyógyulási időt nem igényel. A beültetett műlencse ráadásul különösen éles látást eredményez - elsősorban távolra, de egyénre szabott multifokális lencsék alkalmazásával minimálisra csökkenthető a szükséges szemüvegviselés.

forrás

www.szurkehalyog.hu

http://www.eleslatas.blog.hu

http://focusmed.hu

http://pharmaonline.hu/cikk/a_halyogszurastol_a_mulencseig

http://www.egeszsegtukor.hu/noi-tukor/a-szurke-halyog-kezelese.html

Egyre nagyobb...

Fogadjunk, hogy nem tudtad, hogy a szemlencséd egész életedben növekszik! Pedig így van! Azt mindenki tudja, hogy az emberi szemlencse a szaruhártyával együtt a szemünkbe érkező fény fókuszálását végzi, segítségével látunk éles képet a környező világról. A szemlencse maga egy nagyon vékony, néhány ezred milliméter vastag átlátszó lencsetokba zárt folyadék. A tömege kb. 0,22 gramm, átmérője kb. 9 milliméter, vastagsága 4-5 milliméter. A belsejében lévő folyadék nem más, mint fehérjék vizes oldata.

Azt viszont már kevesen tudják, hogy a lencse egész életünk során növekszik, méghozzá úgy, hogy az egyenlítője környékén levő hámsejtek fokozatosan lencserostokká alakulnak át. Így a lencse térfogata az élet folyamán mintegy egyharmadával gyarapszik.

Ez a növekedés nem is volna baj, ha nem járna együtt a rostképződéssel. Mivel a rostképződés miatt a lencse lágysága fokozatosan csökken, így a szemlélt tárgy távolságához való alkalmazkodóképesség is fokozatosan csökken. Ezért alakul ki szinte természetes módon az öregszeműség, ami azt jelenti, hogy az idősek szeme csak egy bizonyos távolságra fókuszál, az attól távolabbi vagy annál közelebbi tárgyakat homályosan látja, hacsak nem visel szemüveget.

Nem fényképezőgép...

Az emberi szem szinte teljesen azonos elven működik, mint egy digitális fényképezőgép. Ugyanúgy megtalálható a szemünkben a kupak, a blende, az objektív, a fényérzékeny áramkör szerves megfelelője - egy apróságtól eltekintve. Az objektívnek megfeleltethető szemlencse képes változtatni az alakját, így változtatja a fókusztávolságát, így alkalmazkodik a szemlélt tárgy távolságához. A fényképezőgépekben található lencsék üvegből készülnek, ezért merevek, fókuszálásnál nem a lencse alakja változik, hanem a lencse és a fényérzékeny áramköri lapka távolsága. Ha a szemünk ugyanígy működne, akkor közelre fókuszálásnál előre kellene tolni a szemlencsét, vagyis a szemünk kigúvadna kicsit, távolra nézéskor pedig visszahúzódna a szemgolyóba. De nem így történik, hanem nagyon apró izmok és függesztőrostok bonyolult összeműködésével változtatja törőerejét.  Közelre nézéshez a szemlencse törőerejének fokozására van szükség. Ezt a szem azzal éri el, hogy a sugártest izomzata összehúzódik, ezzel jobban kiemelkedik, és a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, a szemlencse természetes rugalmasságánál fogva pedig domborúbbá válik.

Élő és élettelen határán...

A legmeglepőbb dolgok a szemlencsével kapcsolatban azonban csak most következnek.  Szent-Györgyi Albert szerint: „Az élet a vízmolekulák tánca a szilárdtestek dallamára.” Mi köze ennek a szemlencséhez? A szemlencse belsejét fehérjék vizes oldata tölti ki. Átlátszósága azon múlik, hogy ezek a fehérjék összeállnak-e valamilyen nagyobb molekulává (polimerré), vagy különállók maradnak. Ha összeállnak nagyobb molekulákká, akkor azokon már számottevően szóródik a fény, vagyis nem egyenes vonalban terjed, ilyenkor homályossá válik a kép, amit a lencse alkot. Ezt a jelenséget hívjuk szürkehályognak, idegen szóval cataractának. Kialakulása nagyon sok tényezőtől függ, pontos oka még nem teljesen ismert, de van egy érdekes vonatkozása, ami nagyon messzire vezet. Tudósok nemrég mágneses rezonancia vizsgálatokkal észrevették, hogy a víz megfagyáskor nem teljesen kerül kötött állapotba, vannak vízmolekulák, amik akár -20 fokon is számottevő mértékben vándorolnak a jégkristályok között. A szemlencsében is hasonló történik, a fehérjékhez kötött - a többi vízmolekulához nem kapcsolódó - víz megakadályozza, hogy a fehérjék nagyobb molekulákká álljanak össze, és így kialakuljon a szürkehályog. Hogy pontosan miért válik a víz egyszer kötötté, egyszer pedig kevésbé kötötté, ezt még nem tudjuk. Nagyon sok tényező befolyásolja ezt a folyamatot annak ellenére, hogy a szemlencse anyagcseréje rendkívül lassú, hiszen erek nem vezetnek hozzá, pusztán a körülötte lévő csarnokvízből (ozmózis útján) átszivárgó tápanyagok éltetik. A szemlencse vizsgálata tehát olyan felfedezésekkel kecsegtet, amik talán alapjaiban rengetik meg az élőről és élettelenről alkotott fogalmainkat.

forrás:

www.szurkehalyog.hu

http://www.szfki.hu/articles/bokor_TTK_141_10.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_szem

www.focusmed.hu